Itt a Halottak napja, Mindenszentek időszaka. Sőt, Halloween ünnepe is. A napokban sok helyen olvastam, mennyien ellenzik a Halloween ünnepének terjedését. Az okokkal sok cikkben foglalkoznak és azzal is, hogy elmondják, honnan ered valójában a Halloween és mit is jelent pontosan. Én most nem erről szeretnék írni.

Inkább arról, vajon miért ragaszkodunk ennyire a szokásainkhoz? Annyira, hogy másoknak sem engedjük a változást. Pedig a változások viszik előre a világot. A Halloween nem törli el a magyar ünnepeket, csak hozzáad. Hiszen másik napon ünneplik és máshogy.

Az internetnek és a könnyebb, gyorsabb utazásnak hála, a világ kinyílt. A különböző emberek a különböző szokásaikkal, hagyományikkal együtt közelebb kerülhetnek egymáshoz. Ha hagyjuk. Ha tiszteljük, hogy ő más, máshogy ünnepel. Esetleg egyszer részt is veszünk az ő ünnepében, vagy meghívjuk őt a miénkre. Összeadjuk amink van. A nagy közösből pedig mindenki elveheti azt, amire szüksége van. Így építhetjük tovább ezt a világot.

Miért nem tudunk új lehetőségeket, élményeket beengedni? Mert tele vagyunk a régi ragaszkodásainkkal. Mert félünk tőle, hogy minden megváltozik. Félünk az ismeretlentől. Pedig nem kell mindennek megváltoznia. Megtarthatjuk, ami szívünknek kedves, ami fontos számunkra. Elférhetnek egymás mellet az új és a régi dolgok.

Mikor szeretteink emlékére gyertyát gyújtunk, köszönjük meg nekik mindazt, mit tőlük kaptunk és kérjük őket, támogassanak minket tovább az úton. Segítsék a továbblépésünket.

És gyújtsunk egy gyertyát önmagunkért is. Köszönjük meg a régi félelmeinknek, ragaszkodásainknak, hogy eddig segítettek minket, de mostmár engedjük el őket. Ahogy elég a gyertya, érezzük, megnyílik a szívünk. Adjunk néhány percet magunknak is!

Szeretettel: Edit

 

Kép forrása: pixabay.com