Hold és csillagokPéntekre ígértem ezeket a bejegyzéseket, de most késtem egy napot, elnézést kérek. Zajlik nálunk is a nyár, tele programokkal. Sokat töltődünk, ezért is éreztem furcsának, hogy nem tudtam semmit írni. Elvileg feltöltődtem és jól is éreztem magam, de semmi ötlet nem jött. Így halasztottam az írást. Bár nyomasztott, de felesleges dolgokról nem akartam írni.

Aztán tegnap este egyedül maradtam. A család több része pasis programra ment, így enyém lett a ház. Miután elintéztem a kötelező tennivalókat, kigondoltam, mennyi mindent fogok csinálni ezen a hétvégén (fele se fog beleférni 😀). Aztán csak kiültem a ház elé a hintaágyra és bámultam a Holdat és a csillagokat. Nemrég a barátnőm ajánlott a strandon néhány percet, hogy ússzak egyedül, amíg ő játszik a gyerekekkel. Az is nagyon felemelő érzés volt. Így a mai levélben Neked se hozok családos tippet. Sőt, nagyon nagy tippet se.

A mai egyszerűen annyi, tölts időt egyedül a természetben! Tudom, hogy vannak, akiknek ez nagyobb szervezést igényel, de legyél magadnak annyira fontos, hogy ezt megtedd. A természet nyugalma, az erő, amivel tölteni tud, semmivel nem ér fel.

Akkor a strandon nagyon kevesen voltunk, így szinte egyedül voltam a tónak azon a részén és a hullámok, amiken a lemenő Nap ragyogott. Tegnap este csak én voltam és a Hold, amit kissé elhomályosítottak a felhők, aztán egyre több csillag is ragyogott. Ezekben a pillanatok olyan érzést adnak, amit leírni nehezen lehet. Éreztem az egységet, hogy része vagyok valami sokkal nagyobbnak. Olyan biztonságot, hálát éltem meg, ami mélyen feltöltött, hatalmas löketet adott ahhoz, hogy adni tudjak én is másoknak. Szeretek adni, de csak akkor tudok igazán értékeset, igaz szeretetet, ha a magam számára is juttatok belőle.

Neked volt már ilyen pillanatod? Ha igen, mesélj róla! Bátoríts másokat is, hogy keressük az egyszerű, de mégis csodálatos pillanatokat, mert azok tudnak átsegíteni a sok nehézségen, ami körülvesz minket.

Ha úgy érzed, Te nem tudsz ilyen pillanatokat megélni, de add fel, csak gyakorolj. Nekem is évekbe telt, mire sikerült, sőt, azok az évek nem csak úgy elteltek, hanem sok-sok önismereti munkával, ami a mai napig folytatódik.

Ha szeretnél kísérővel menni az önismereti utadon, jelentkezz be coachingra: https://calendly.com/fedezdfelmagad/60min?month=2024-08

Az első alkalom ingyenes, ott átbeszéljük a további lehetőségeidet egyedül, vagy a közös munka részleteit velem.

Várlak szeretettel, Edit