Elérkeztünk az érzelmi intelligenciáról szóló sorozat utolsó bejegyzéséhez. Bár a témáról biztosan fogsz még hallani tőlem, hiszen Önmagunk megismeréséhez, egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb élet eléréséhez szükségünk van a folyamatos fejlődésre.

Kapcsolataink irányításának és kezelésének hatalmas témaköréből most a kiegyensúlyozott előrelátásról és a konfliktuskezelésről fogok írni.

A kiegyensúlyozott előrelátás tulajdonképpen nem más, mint a ma nagyon népszerű téma, a pozitív gondolkodás. Mivel népszerű, így sokan beszélnek, írnak róla és sajnos tévhitek is terjednek. Úgy gondolják, aki pozitívan gondolkozik, az sosem sír. DE a pozitív gondolkodásnak ehhez semmi köze! Mindenkit érnek traumák, fájdalmak. Azokat ugyanúgy meg kell élnünk, mint az örömöt.

A pozitív gondolkodás, a kiegyensúlyozott előrelátás lényege az, hogy ne problémákat, hanem megoldásokat lássunk. És reálisan lássuk a dolgokat. Most nézzünk meg, mi támogathat abban, hogy fejleszd ezt a képességed:

  • Gondold végig egy napodat, például a mait, vagy a tegnapit.
  • Milyen nehéz helyzetekkel kerültél szembe?
  • Mi volt akkor az első gondolatod?
    • Segített ez a gondolat? Vagy inkább leblokkolt?
    • Milyen gyakran támadnak segítő gondolataid?
    • Mi segít abban, hogy rögtön a megoldásokon gondolkozz és ne a problémán?
  • Ha leblokkolsz egy nehezebb helyzetben, gondold végig, mit tanácsolnál másoknak ebben a helyzetben!

A konfliktuskezelésre egy olyan módszert mutatok, amiről már olvashattál tőlem, mert nagyon hasznosnak, jól működőnek tartom. Ez pedig az Erőszakmentes kommunikáció (EMK). A könyv szerzője (Dr. Marshall B. Rosenberg) így ír: „Az életemet együttérzéssel akarom feltölteni, olyan áramlást elindítani köztem és mások között, amely egymás szívből jövő megajándékozásán alapszik.” Ezek a gondolatok engem is megfogtak. Igazán szép világot teremthetünk, ha mindannyian így élünk. Az EMK modelljét fogom most csak röviden leírni, ami négy alkotóelemből áll:

  1. Megfigyelések: mi történik pontosan és a történtek megfogalmazása bírálat, minősítés nélkül. (Nem tetted el az ollót, miután végeztél a munkáddal.)
  2. Érzések: hogyan hat rám a másik tette, vagy az, amit mond. (Az, hogy nem tetted el az ollót, felbosszant.)
  3. Szükségletek: milyen sükségletünk kapcsolódik az előző érzésekhez. (Azért bosszant fel, mert nem találom, amikor használni szeretném.)
  4. Kérések: konkrét cselekedet, amire vágyunk és ami mindkettőnk életét szebbé, jobbá teheti. (Arra kérlek, legközelebb tedd vissza sz ollót a helyére. Köszönöm)

A technika nem bonyolult. Minél jobban ismerjük magunkat, a szükségleteinket, felismerjük az érzéseinket, annál könnyebben fogjuk tudni használni. És valóban csodát tehet a kapcsolatainkkal!

Szeretettel: Edit

Kép forrása: pixabay.com