Ágival az online térben találkoztunk. A fő kérdése az volt, hogy jó anya-e.
Te milyen gyakran bizonytalanodsz el?
Térjünk vissza Ágira. Bár hosszasan és szépen mosolyogva nézett, mégsem mondtam neki semmit. Végül kimondta ő, én ezt úgysem fogom megmondani neki. Se azt, hogy jó anya, se azt, hogy rossz. Inkább megkértem arra, gondolja végig, milyen helyzetekben szokott elbizonytalanodni. Tedd meg ezt Te is!
A felsorolt helyzeteket végül három nagy csoportba osztottuk:
- Amikor másokat lát (főleg közösségi média felületeken), hogy mennyi mindent tesznek meg (egészséges ételek, nincs képernyő, rendezett lakás, sok-sok vidám pillanat…)
- Amikor egy-egy gyereknevelési helyzetben tehetetlennek érzi magát
- Amikor mások látják a nehézségeit (a gyermeke sír az utcán, boltban; amikor elúszik a lakás; amikor péksütit vesz…)
Az első pontra hamar jött is megoldási ötlet: kevesebb közösségi média, több ismerkedés, beszélgetés más édesanyákkal. Ehhez időnként sok bizalom, nagy bátorság kell. De hidd el, ha egyszer kilépsz a négy fal közül és megtapasztalod, másoknak is nehéz és egyáltalán nem ítélnek el (akik mégis, onnan fuss), akkor sokkal jobb lesz.
Ági kinézett egy baba-mama klubot a közelükben és elkezdtek odajárni. Jól is érezték ott magukat, látni lehetett, ahogy egyik alkalomról a másikra élettel telik meg az arca, a megjelenése.
A második és a harmadik pont már nehezebb dió.
A nevelési helyzetekre gyűjtöttünk ötleteket, amiket kipróbálhatnak és vagy működik, vagy újat kell keresni. Figyelni a gyermekünket, önmagunkat és az egymásra adott reakcióinkat. Ezt Ági is megtette és tudod mire jött rá?
A második és a harmadik pont összefügg. Sokkal nehezebben találja meg a megoldásokat, ha látják mások, vagy feszült valami miatt.
Ezért azon dolgoztunk, hogy Ági megtalálja, mi segít számára nyugodtnak, kreatívnak maradni egy-egy konfliktusos helyzetben. És beszéltünk arról is, mit tehet, ha mégsem sikerült. Hiszen emberek vagyunk, olyan nem lesz, hogy mindig tökéletesen nyugodtak maradjunk. A célunk az volt, hogy több, az egész család számára elfogadható megoldási ötlettel vértezzük fel Ágit (amit megoszthat a párjával, nagyszülőkkel) és aztán ezeket beépítse a mindennapokba. Ennek a gyakorlását tudta elkezdeni a közös folyamat során. Én büszke vagyok Rá!
A harmadik pont megoldása még hosszú folyamat lesz Ági számára, ahogy ezzel szerintem sokan vagyunk. Egyrészt mérlegeli, ki az, akinek a véleménye valóban fontos (az utcán kötekedő nénivel úgysem találkoznak többet és különben is…). Akinek a véleménye valóban fontos, attól a kritika tényleg kritika? Sokszor csak segíteni próbálnak, de a megfogalmazás miatt konfliktussá válik a helyzet. Ilyenkor jó elmondani, milyen érzéseket váltott ki belőletek és kérni, legközelebb inkább kérdezzenek előbb, mint tanácsot adjanak, jelezzék, hogy ma sem értetek a takarítás végére. 😉
A bónusz feladat: gyűjts helyzeteket, amikben jó anyának érzed Magad, amikor büszke vagy magadra!
Melyikből van több?
Ha Te is szeretnél személyre szabott kérdéseket, jelentkezz be egy első, ingyenes konzultációra itt: https://fedezdfelmagad.hu/60-perc-figyelem-es-szeretet/
A nevet és bizonyos részletek a személyiségi jogok védelmében megváltoztattam.
Hagyj üzenetet