Ebben a bejegyzésben megmutatom, milyen eszközöket hívhat segítségül egy coach, ha elakad a folyamat.

A coaching folyamat során folyamatosan megjelenő, legfontosabb eszközök az empatikus, beleérző hallgatás és a különböző kérdéstípusok (ezekről egy korábbi bejegyzésben írtam). Az empatikus hallgatás teremti meg azt a légkört, amelyben a kliens meg tud nyílni irányunkban. Ez a fajta odafigyelés és a különböző kérdéstípusok használata önmagában is elég lehet ahhoz, hogy a kívánt változást elérjük.

Nem csak kérdéseket, kijelentő mondatokat is használunk a munkánk során. Figyeljük azt, amit a kliens mond és néha összefoglaljuk, átfogalmazzuk az elhangzottakat. Ez segíti a klienst abban, hogy megtalálja a fókuszt, segíti abban, hogy lássa, mások mit értenek abból, amit ő mond, megláttat egy másik nézőpontot, tovább mélyíti a bizalmat, mert érezni fogja a kliens, valóban rá figyeltünk.

Munkánkat különböző területekről vett eszközökkel, módszerekkel színesíthetjük. Az eszközök használata előtt minden esetben kérjük a kliens beleegyezését. A cél az, hogy a megértést tovább mélyítsük, az esetleges elakadásból kilendítsük a kliensünket. Az önreflexió minden eszköz használatánál fontos, ezért sokat beszéltetjük a klienst. Milyen érzései lettek a gyakorlat közben, mi változott, mit lát ő…? A kérdések sora az adott eszköztől is függ.

Mivel a coachingban használható eszközök száma végtelen, így most azokról fogok írni, amelyek használata számomra közeláll.

Szerepcsere: segít megláttatni egy másik nézőpontot. Abban is segítségünkre lehet, ha azt szeretnénk megmutatni a kliensünknek, hogyan hat az ő viselkedése, jelenléte másokra. Ez az eszköz a pszichodrámából származik.

A családterápia rendszerszemléletének beemelése a coaching munkába. A rendszerszemlélet nem csak az adott személyt veszi alapul, hanem az egész családot és annak hierarchikus viszonyait. A rendszer egy elemének változása az egész rendszerre hatással van. Ennek a tudatosítása a kliensben azért is fontos lehet, hogy ne lepődjön meg, ha az ő önmagán végzett munka egyszerre több folyamatot is beindít a környezetében.

Különböző tesztek, kérdőívek segíthetik kliensünk önismereti fejlődését. Összefoglalhatják, hol tart most a fejlődésben, kijelölhetnek fejlődési irányokat.

Rajzoltatás. Vizuálisan szeretnénk érzékeltetni valamit a klienssel. Például családrajz. Miközben elmeséli, kiket rajzolt le, hogyan ábrázolta önmagát, illetve a többi személyt, kik hol, egymáshoz viszonyítva hogyan helyezkednek el, milyen kapcsolat van a személyek között, új felismerései születhetnek a saját helyzetével kapcsolatban.

Akár életút rajzot is készítetthetünk kliensünkkel. Segíthet meglátni összefüggéseket korábbi szituációk és a mostani között. Megmutathatja, mi volt, ami akkor segített, megnézhetjük, hogyan tudná azt most használni kliensünk.

Vizualizáció: megkérjük kliensünket, képzeljen el egy képet. Meséljen el róla mindent, mit lát, mit érez (illatok, levegő, tapintás…). Majd megnézzük, mi történik ezzel a képpel, merre mozdítja tovább kliensünket. Ez olyan esetekben lehet hasznos, amikor kliensünk verbálisan elakad, szeretnénk elmélyíteni egy képet (például vágyott cél elérése után hogyan fogja érezni magát), nagyon sokszor jelenik meg egy bizonyos kép a kliens beszédében.

Az eszközök használatánál fontos, hogy a feljött összefüggéseket, megértéseket, meglátott élményeket összefoglaljuk, megnézzük hogyan tudunk a segítségükkel továbblépni a kijelölt cél felé.

Számomra fontos, hogy bízzak abban, hogy a reflektív jelenlét és a kérdések önmagukban is megállják a helyüket. Nincs szükség gyakori eszközhasználatra.

Szeretettel: Edit

 

Forrás: dr. Gulácsi Bernadett: Kommunikáció a coachingban című tanfolyami jegyzet

Kép forrása: pixabay.com