A coaching folyamatát egy előzetes konzultáció előzi meg. Ez egy kb. 20-30 perces ismerkedést jelent. Először elmondjuk, mi fog történni ezen az előzetes konzultáción, majd bemutatkozunk. Ezután megkérjük a klienst, ő is mondjon magáról néhány mondatot. Mesélje el, ki ő, miért keresett meg minket, milyen témával szeretne foglalkozni (de ezt részletesen már az első alkalommal fejtse majd ki), vett-e már részt önismereti munkában, ismeri-e a coachingot. Amennyiben nem ismeri a coachingot, beszélünk arról is, mi az a coching. Elmondjuk, hogyan fog zajlani a közös munka. Ezután, ha a kliens szeretne velünk dolgozni, akár már lehet is időpontot egyeztetni az első alkalomra.

Az előzetes konzultáción figyelni kell arra, hogy ne nyúljon túl hosszúra, csak vázolja fel a kliens a helyzetét és a témáit. Figyelni kell arra is, van-e bármi, ami miatt nem ajánlott a közös munka. Például valamilyen függőséggel küzd a kliens, vagy pszichés betegséggel. Ilyen esetekben elmondjuk, ez nem a mi kompetenciánk, ajánlunk más irányt.

Az első alkalommal megbeszéljük a kereteket. Sor kerül a szerződéskötésre, illetve a kapcsolati szerződés megkötésére. A szerződés tartalmazza az idői kereteket, a helyszínt, résztvevőket, pénzügyi megállapodást, titoktartást. Ez a szerződés a jogi szerződésekhez hasonlatos. A kapcsolati szerződés általában nem írott és a munka tartalmi részét tisztázza. A kliens és a coach átbeszélik a közös kommunikáció módját, az esetleges félelmeket, elvárásokat.[1]

Ezután, de még az első alkalommal kerül sor a témalista elkészítésére. Nem egyszerűen csak felsoroljuk, milyen témákkal szeretne foglalkozni a kliens, hanem részletesen át is beszéljük azokat. Pontosan fogalmazza meg, mit szeretne elérni, hova szeretne eljutni egy-egy témával kapcsolatban. Fontos, hogy a téma megjelölése konkrét legyen és ne általános és pozitív állítás legyen. Akár azt is megjelölheti a kliens, hogy egy 10-es skálán hol tart most és hová szeretne eljutni a folyamat végére. Ez segíti láttatni a coaching folyamat eredményeit. Fontos azt is megnézni, a témák között van-e kapcsolat, illetve milyen sorrendben szeretne haladni velük a kliens.

A témalista a munka folyamat közben változhat. Lehetnek új témák, válhatnak egyes témák fontossabbá, vagy kevésbbé fontossá. Akár meg is oldódhat egy téma, miközben a másikakkal foglalkozunk.

A következő üléseken a témák feldolgozására kerül sor. Ilyenkor először megkérdezzük a kliensünket, hogy érzi magát. A válaszadásnál figyelni kell arra, hogy kifejtse és érzelmekről beszéljen, ne tényekről, cselekvésekről. Ezután megnézzük, hol tartunk a témalistán és megbeszéljük, ha volt házi feladat. Majd folytatjuk a témák feldolgozását.

A témafeldolgozás módjára többféle modell létezik. A Coaching folyamata 1. című lecke, A coaching folymata a gyakorlatban című rész szerint ennek a fázisnak az első lépése a diagnózis, a helyzet elemzése, ami elindítja a folyamatot. Tapasztalatom alapján bizonyos esetekben a helyzet alapos elemzése más a megoldást is magában hordozza. Segítségünkre lehet a GROW modell használata. Célok megfogalmazása (Goals), a jelenlegi helyzet feltárása (Reality), a lehetőségek számbavétele (Options) végül az akcióterv kidolgozása (Will, Wrap-up) következik. Közben folyamatosan használjuk a coaching eszközeit (reflektív jelenlét, kérdezés, visszacsatolás, stb.), amikről később fogok részletesen írni. [2]

A témafeldolgozás folyamatának megértésében, gyakorlatba való átültetésében sokat segített nekem még az EI-COACH-modell is.

E=Emotions, érzelmek. Ide tartozó kérdés lehet: Hogy érzed magad?

I=Intelligence, intelligencia. Ide tartozó kérdés lehet: Mivel szeretnél ma foglalkozni? Hova szeretnél eljutni az ülés végére?

C=Current, jelenlegi helyzet. Ide tartozó kérdés lehet: Mit érzel a jelenlegi helyzettel kapcsolatban? Miről szól számodra ez a helyzet?

O=Opportunities, lehetőségek. Ide tartozó kérdés lehet: Milyen lehetőségeid vannak a megoldásra? Milyen nehézségekbe ütközhetsz? Azokon mi segíthet továbblépni?

A=Actions, tettek. Ide tartozó kérdés lehet: Mit fogsz most tenni? Mire van még szükséged a célod eléréséhez?

C=Change measure, változás mérése. Ide tartozó kérdés lehet: Honnan fogod tudni, hogy elérted a célod? Mit fogsz érezni, amikor elérted a célod?

H=How are you feeling, hogy érzed magad most. Ide tartozó kérdés lehet: Hogy érzed magad most? Mit viszel tovább a mai alkalomról? [3]

A coaching folymat lezárásáról már az utolsó előtti alkalomról beszélünk a klienssel. Megbeszéljük, valóban lezárhatjuk a folyamatot, vagy szükség van-e még néhány alkalomra. Amennyiben további alkalmakra kerül sor, ezeknek a számát ilyenkor meghatározzuk.

A záró alkalmon még lehet lehetőség egy rövid téma feldolgozására. Hosszú, mély folyamatokba már nem megyünk bele. Amennyiben mégis elindulna egy, abban az esetben célszerű egy következő, záró alkalmat megbeszélni.

A zárás része, hogy összefoglalja a kliens a folyamat történéseit. Előveheti a témalistát és megnézzük, hová sikerült eljutni a kijelölt témákkal kapcsolatban. Mind a ketten elmondjuk, milyen volt számunkra a munka a másik féllel. Beszélünk a jövőről is. Felajánljuk az utánkövetés lehetőségét is. Amennyiben később a kliens úgy érzi, egy-egy témában elakadt, bizalommal fordulhat hozzánk.

Szeretettel: Edit

[1] dr. Gulácsi Bernadett: A coaching folyamata 2. című tanfolyami jegyzet

[2] dr. Gulácsi Bernadett: A coaching folyamata 1. című tanfolyami jegyzet

[3] Stephen Neale, Lisa Spencer-Arnell és Liz Wilson: Érzelmi Intelligencia Coaching, 151.-152. oldal

 

Kép forrása: pixabay.com